I.RÉSZ
Kedves Olvasóim!
Földi életünk legeslegnagyobb kihívása, amivel napi szinten mindenki megküzd, ami mozgatja az életünket, ami befolyásolja gondolatainkat, ami vezeti a cselekedeteinket, ha bevalljuk, ha nem, ez körül forog, az egyéni kis világunk! (jaj, sokan, most huncutabb dolgokra gondolnak)
Ez az: ÖNISMERET – ÖNÉRTÉKELÉS – ÖNBIZALOM = LELKI EGYENSÚLY
Van – e kapcsolat az önismeret és a párválasztás között?
Szerintetek?
Miért van egyik embernek több önbizalma, mint a másiknak?
Miért tűr az egyik, és miért hagyja, hogy kihasználja a másik, no, és a másik miért használja ki?
Miért gondolod, hogy jól érzed magad és közben beledöglesz a mindennapokba?
Mitől függ és miért billen el ezeknek a dolgoknak az aránya? Hát ezt a tudós világ már nagyon rég óta kutatja.
A szakemberek szerint mindenki egy „láthatatlan puttonnyal” születik, amiben az öröklött tulajdonságok vannak, ehhez kapjuk a földi életünkben szerzett tapasztalatokat.
Vagyis első körben ezek a tapasztalatok a mikrokörnyezetünkben szerzett hatások, magyarul a családi nevelés, amihez szép lassan hozzá adódnak az egyre szélesedő környezeti hatások.
Ez a hatalmas egyveleg, (az ezotéria szerint, a karmikus), saját fejlődési utunk. No, ezeknek az összessége zuhan ránk, és ebben kellene, nap, mint nap, helyt állnunk! Csak nem mindegy, hogy hogyan?
Kedves Olvasó!
Játszottál – e már olyat, hogy nézegetted az utcán veled szembejövő párokat? Én igen.
Nagyon sok esetben érdekes dolgot figyelhetsz meg.
Mit is?
Hát azt, hogy percek alatt belelátsz az egész életükbe!
Figyeld csak meg!
Hogyan kell ezt érteni?
Az utcán, a padon ülve, villamoson, metrón, no, a legjobb a vonaton, azonnal látod, hogy ez az emberpár boldog, vagy most gyilkolják, vagy már meggyilkolták egymást.
A testbeszéd, a mozdulatok, az öltözék (nem a divat), a mimika, a hanghordozás, mindent elárul.
Látod, hogy ki a főnök és ezt milyen intelligenciával élik meg?
Mindenütt megvan a vezér, de nem mindegy, hogy ezt hogy csinálja?
Próbálja megtartani az egyensúlyt, vagy kibelezi a másikat.
Ugye láttunk már ilyent is, olyant is?
Nem véletlenül hoztam elő a témát, mert számomra is kirívó esettel a napokban szembesültem.
Megkeresett egy korábbi ügyfelem: 50 – es, jól szituált magas, normál testalkatú, jó szakmával rendelkező, igen jó anyagi körülmények között élő férfi, nevezzük Andornak.
Kedves Olvasó, nekem ritkán düllednek ki a szemeim, amikor valaki mesél önmagáról, de itt és most, ki is estek.
Én azt hittem, hogy más dimenzióban, a boszorkány mesék és elvarázsolt törpikék világában vagyok!
A sztori címe:
Miért és megint csak miért?
Andor jól szituált 50 – es 180/80 kg, ideálisan jó testalkatú, klassz vállalkozó. Évek óta elvált, két felnőtt gyermeke külön él. Ő, egy Vác melletti faluban, gyönyörű nagy családi házban lakik egyedül. Két évvel ezelőtt volt irodai ügyfelem, akkor kisebb – nagyobb találkozásoktól eltekintve, sajnos nem volt szerencséje. Bár, most se lett volna!
Miután lejárt a tagsága, gondolta, hogy a rendszerünkben maradva, de, „online üzemmódban” folytatja a keresést, tehát én napi szinten kiszálltam a dologból. Azért írom, hogy napi szinten, mert bevált gyakorlatom, hogy később is számon tarom az „embereimet” és ha olyan valaki regisztrál új ügyfélként, akit összeillőnek gondolok a korábbiakkal, akkor ezt az „összehozást” meg is teszem. Megjegyzem, hogy ez a dolog működik és nagyon sok ügyfelemnek találtam már így párt. (erről már korábban írtam is néhány sztorit)
Visszatérve Andorhoz, pár napja felhívott, hogy segítsek rajta, szeretné kiönteni a szívét, mert bizony nagyon rászedték.
Következzék Andor
Ágika, miután lejárt az irodai tagságom és nem találtam hozzám illő hölgyet, nagyon elkeseredtem, mert ezt bizony hatalmas kudarcnak éltem meg. Folyton az járt az eszembe, hogy velem nagy baj lehet, mert én, nem kellek senkinek. Újra elindultam az online részben, ahol rengeteg hölgynek írtam és egyszer csak válaszolt egy csinos pesti csajszi. Nevezzük őt Rékának.
Pár levelet váltottunk, beszéltünk telefonon, amiből megtudtam, hogy van egy 20 éves fia. Ez rendben van, de találkozzunk, szorgalmaztam, minél előbb szeretnélek személyesen megismerni. Réka kicsit húzta az időt, amit egyáltalán nem értettem, aztán megértettem.
Ez a budapesti hölgy, Debrecen melletti volt! Andor látta, hogy én erre azonnal elhúztam a számat. Tudom Ágika, látom az arcán, először itt kellett volna otthagynom őt, mert hazudott, de nagyon csinosnak véltem, és már nagyon akartam valakit magam mellé.
Mivel sokszor ingázott, napokig nálam volt, aztán utazott haza, szóval ez a járkálás, vonatozás egyre inkább nehézkessé vált. Beszélgettünk is róla, mikor Réka gondolt egyet és merészet, hogy mennyivel könnyebb lenne az utazgatása, ha lenne egy autója, hát vegyek már neki! És én vettem neki egy autót, az ő nevére, amit én tankoltam.
Andor, ez szerintem merész lépés volt, mert a magam részemről korainak tartok ilyen komoly és gáláns ajándékot, de ha szerették egymást és minden rendben volt önök között, akkor nincs miért aggódni.
Hát azt nem nagyon mondanám! Ezt, hogy érti-kérdeztem? Réka hisztis, ordítozós nő volt, nem főzött, nem csinált semmit nálam. És ami nagyon rossz volt, hogy nem volt kedves, hidegen viselkedett velem. Nem szeretgetett, nem simogatott, nem ért hozzám soha.
És Ön ezért hálából vett neki egy autót – gratulálok, mondtam!
Tudom Ágika, látom a szemébe, másodszor itt kellett volna szakítani. Réka örült az ajándékoknak, de én több érzelmi viszonzást vártam volna. No, ez még mind semmi!
Kértem, hogy költözzünk össze, hiszen az időnk nagy részét úgy is nálam töltötte a fiával (20 éves!) Ilyenkor természetesen elláttam őket minden földi jóval, állandóan kirándulni jártunk, sajnos hármasban. Ezt is szóvá tettem, de ő csak hisztisen hárított: hová tegyem a fiamat – kérdezte? Hozzám azért nem költözött, mert kicsi fiacskája még szakiskolába járt.
Én mindent megtettem a jó kapcsolatért, sokszor mentünk hétvégén vásárolni, ahol 60 – 70 ezer forintokért ruhákat vettem nekik, amit mindig hazavittek. Kérdeztem is, hogy miért, de abból is csak veszekedés támadt.
Ez sem volt elég. Réka sokat hazudott nekem. Egyszer iskolakezdés előtt mérgesen hazautaztak az általam vásárolt autóval, mert állítólag tankönyvosztás volt a „pici fiának”.No, engem nem csapsz be, gondoltam és odatelefonáltam az iskolába, ahol a titkárnő elmondta, hogy a könyvek kiosztása folyamatos, ezért külön nem kell bemenni. Azonnal hívtam őt, de napokig nem vette fel, mikor megnyugodott ő keresett…!
Karácsonykor és szilveszterkor sem nagyon akart velem lenni, mert azt mondta, hogy őt a gyárban pont akkorra osztották be, holott ilyenkor egységesen leállnak a munkahelyek.
Én már nem bírtam hallgatni ezt a „borzadályt” és megkérdeztem: Andor, Ön miért érzett arra késztetést, hogy egyre többet és többet adjon ahhoz, hogy szeressék? Miért nem érezte, hogy valami elcsúszott, miért nem tett ellene? Azért Ágika, mert szerettem ezt a nőt.
Andor, de hol volt a józan esze? Tudom, tudom, de még nincs vége…!
Mi jöhet még, – kérdeztem? Hát a java!
Ha tetszett, kövess, oszd meg, vagy szólj hozzá! Érdekel a véleményed!
Folytatás pár nap múlva: II.RÉSZ