Kedves Olvasóim!
Nagy és tiszteletreméltó lépés mindenkitől, hogy felkeressen egy társkereső irodát.
Mára már sokat lazultak a társadalmi előítéletek, hála a médiának! Sok ismert ember örömmel felvállalja, nyíltan beszél az internetes társkereséséről, saját, személyes sikereiről és beteljesült boldogságáról.
Tehát egyre inkább nem ciki, sőt trendivé válik így párt keresni és párt találni. Ez bizony hatalmas előrelépés!
A szervezett társkeresés talán legnagyobb mérföldköve:
Jó fotó + normális megjelenési név + korrekt adatlap!
Nézzük csak sorjában, mit értek ez alatt:
Nem tisztem és nem is szeretném senkinek megmondani a tuti frankót.
Ki vagyok én, hogy bárkinek az arcába túrjam a fene nagy igazságokat, de fogadjátok el tőlem 10 év tapasztalatát, és néhány jó tanácsot, mert bizony 10 év nagyon nagy idő!
AZ ADATLAP
Szóval, a hozzánk forduló hölgy/úr, ha eldöntötte klubtagságát, elkezdjük a regisztrációt, az adatlap kitöltését.
Ez a folyamat, igen „bugyutának” tűnő kérdésekkel van tele, de lássuk be: egy teljesen idegen embernek, valamilyen információ, támpont kell ahhoz, hogy meg akarjon ismerni valakit. Valamiből ki kell indulnia.
Most csak a fontos dolgokat emelem ki:
- Mivel az illető ott ül velünk szemben, csak VALÓS külső adatokat írhatok le (életkor, magasság, súly, stb) Ezek a paraméterek az első pillanatban úgy is láthatók. Nagyon ciki lenne az első randin a másik szemébe látni a döbbenetet, ha valótlant állítunk. NEM SZABAD HAZUDNI!
- Hogyan jellemezné önmagát, mondjon néhány gondolatot önmagáról – kérdésre, mindenki azt mondja el, amit fontosnak tart közölni. Ezt nyilván nem lehet ellenőrizni, mert mindenki úgy ítéli meg saját magát, ahogy akarja. Mi nem vagyunk bíróság. Ezek a dolgok, úgy is a hosszabb távú megismerés alapjai, idővel fognak csak kiderülni.
Tippek mindenkinek:
- Soha ne azt írjuk magunkról a regisztrációnál, amit NEM szeretünk, NEM tudunk, NEM csinálunk jól, hanem amit IGEN! Pl.: szívesen és finomakat főzök – sütök, állatbarát vagyok, stb.
- Az elvárási listában sem azt írjuk, hogy NE igyon, NE legyen durva, (még jó), hanem: józan életű, káros szenvedélytől mentes társat keresek.
- A másik embert, soha nem az érdekli, amit nem tudunk, hanem az, amit igen, vagyis egyeztetni akarja a leírtakat saját elképzeléseivel. Itt sem célszerű hazudni, mert pl: „szeretem az állatokat” és közben nem, akkor undorodni fogok a barátnőm/barátom macskájától/kutyájától és előbb utóbb az állatot „baleset” éri és az „örök vadászmezőkön” végzi az tuti!
A FOTÓ:
Itt nem az a lényeg, hogy ki szép és ki csúnya, mert az teljesen egyéni megítélés. De vannak olyan szempontok, amiket nem árt a siker érdekében betartani, mivel emiatt vagyunk itt! Szóval, miért tesz fel valaki iszonyúan idétlen, előnytelen fotót önmagáról?
- mert ő azt jónak tartja,
- vagy pedig, ő pontosan tudja, hogy ez ciki, de akkor is vagány akar lenni
Ezzel az elgondolással alapvetőleg semmi baj, mert sokan szeretünk vicceskedni, figyelemfelkeltőek, lenni, és pont azért rakjuk ki magunkat ország – világ szeme elé, hogy végre észrevegyük egymást a leendő párunkkal! Ezeknek a honlapoknak, ez a célja!
Szeretünk lazának, trendinek mutatkozni, ami része az emberi természetnek, ezzel sincs semmi baj.
De gondoljuk csak tovább ezt a dolgot: ezek a fotók, egy adott pillanat, egy adott szituáció szüleményei, ami szintén oké lenne, ha egy családi albumba landolna. Mindegyikünk életében: van, volt, lesz is ilyen.
De az már nem oké, hogy felnőtt ésszel nem tudsz gondolkodni és a későbbi életedre nézve, vállalhatatlan képeket pakolsz ki, végtelen időre, milliók szeme elé!
Egy felnőtt ember agya abban is különbözik egy gyerekétől, hogy “messzebbre ellát”, kvázi pár év, vagy évtized múlva, mit fogsz mondani: hogy bocsi, de ez a korszak lezárult az életemben, akkor így gondoltam és kész!
Csak hogy az internet nem felejt ám hapsikám, még akkor sem, ha te már nagyon szeretnéd. A következményeket pedig kőkeményen viselned kell!
Ha használod a világhálót, akkor tudnod kell, hogy ez örök érvényű!
Szóval, erre nagyon figyelj:
- NE – ballagási fotót tegyünk ki!
- NE – „egy 10km – re a sötét barlang mélyén, talpig overálban lévő, vagy a hegy tetején sí maszkban álló ” fotónkat rakjuk ki, vagyis FELISMERHETŐ legyen, emberi távolságban!
- NE – legyen fürdőruhás, félmeztelen, glottgatyás! Főleg ne, egy bizonyos koron túl!
- NE – legyen rendetlenség, megvetetlen ágy a háttérben, mert az igénytelenséget sugároz!
- NE – legyen a hölgyeknél ágyban, hálóingben fetrengő fotó!
- Miért NE? Mert ezután senki ne csodálkozzon a beszólogatáson, a megjegyzéseken és az ajánlatokon. De ha valaki pont azt akarja, akkor legyen úgy! Hogy később, milyen intim fényképet küldözgetünk egymásnak, az már csak két ember dolga, de itt az első körben az egész világ rajtunk fog röhögni.
- LEGYEN összhang a fotó és a bemutatkozó szöveg között. Nincs annál röhejesebb, mint egy „alig fürdőruhás” kép alá ez írva: szerény, félénk, visszahúzódó…!
- NE – mi csináljunk (ha lehet) magunkról fotót a fürdőszobai tükörben, mert ott 5-ször nagyobb a tokánk az orrunk, az összes ráncunk és esetleg olyan is lesz a képen, amit nem szeretnénk, pl: WC, stb! Saját magunk fotózásával az a baj, hogy közeli, (mivel nincs 2 m – es karunk) ezáltal az arányok eltolódnak.
- NE- legyen a fotón más, csak az az egy személy! Mert senki nem kíváncsi az anyukánkra, az apukánkra, a gyerekünkre és főleg nem az unokánkra. Ez nem kritika, hanem logika! Én most az első körben lévő fényképekről beszélek, később természetesen fontos megmutatni a családunkat, de az elején nem ők a főszereplők, hanem, mi.
- NE – fotózkodjunk kutyával, macskával és egyéb háziállattal, főleg nem az első képen, mert az azt sugallja, hogy nélküle nem tudunk élni. Ha valóban ezt az érzést akarjuk kiváltani, akkor legyen úgy, de ha nem, akkor ne keltsünk ilyen benyomást.
- Én tudom, hogy az ügyfelek az irodában mit mondanak ilyen fotókra. Nagyon sokan az elvárásaik között határozottan feltűntetik, hogy : normális kapcsolata legyen a háziállatokkal. Az állatbarát életet meg lehet diszkrétebben is oldani. Egy jó fotó, fél siker!
Milyen a jó fotó?
LEGYEN HITELES, LEGYEN ELŐNYÖS: 2-3m távolságból készített,
az arc jól látható, mosolygós, kacér, határozott, nyílt tekintetű, természetes,félalakos, vagy/és teljes alakos, lehet ülni egy fotelban, vagy az asztalnál, stb!
Milyen színű ruhát célszerű viselni?
Hosszú évek tapasztalata szerint a pasik szeme: egyszínű FEHÉR és PIROS színeken akad meg!
Természetesen ez nem kötelező, van, aki nem is szereti ezeket a színeket. Én nem szeretnék aranyszabályt mondani, mindenki olyan ruhába legyen, amilyenben jól érzi magát!
A saját fotónál vigyázzunk:
NE – legyen rajtunk fekete, vagy nagyon sötét szín, mert az szomorúságot, bánatot, gyászt sugallja!
NE – legyen olyan színű a blúz, ruha, amilyen a háttér, mert beleolvadunk
NE – legyenek a férfiak melegítőbe, atléta trikóba (nyáron sem), mert nem illik.
Nem kell öltöny, nyakkendő, de LEGYEN – sportos ing, vagy póló és mindig tiszta!
Mennyire legyen a döntésünknél meghatározó egy fotó?
Ezzel nagyon óvatosan kell bánni.
Természetesen itt nem arra gondolok, hogy valaki taszít, és mégis találkozom vele, mert az butaság.
Hanem arra, hogy sokan tudnak nagyon furfangosan előnyös fotót készíttetni magukról, ami klasszisokkal vonzóbbá teszi őket a valósághoz képest.
De van ennek a fordítottja is.
Főleg a pasik képesek rémesen előnytelen képet feltenni magukról.
Ezért, ha valakiben egy pici fantáziát is látunk, inkább találkozzunk vele, mint, hogy elszalasszuk életünk szerelmét.
Megjelenési név
A legjobb, ha saját keresztnevünket adjuk meg, ahogyan megszólítanak minket.
NE legyen „gőgicsélő” megjelenési nevünk!
Ugyanis ezt a nevet nem kaptuk, hanem tudatosan mi választottuk magunknak. Ha tetszik, ha nem, ezek árulkodnak rólunk, vagyis ilyennek képzeljük magunkat.
Itt nem a humorosságról, a vicceskedésről beszélek, ami nyilvánvalóan belefér, hanem a bugyutaságról.
Pl: „dundi-mundika, petyhütke, csóróka, lóti – futika, nyamvatka,…”
(ilyenekkel találkoztam) Szerinted ezeket olvasva, a másik, milyennek képzel el téged?
A „ka, ke,” kicsinyítő képzővel is vigyázzunk, mert pl. Lacika, Péterke stb. névvel egy 40, 50 éves 190 cm /100 kg – os pasi, hát, hogy is mondjam?
Hogy miért, mert itt nem anyuka aranyos fiacskájáról van szó, hanem egy FÉRFIRŐL, aki keresi élete párját, és akire egy nő FEL AKAR NÉZNI!
Mi történik az irodában?
Mindenki, aki eljön hozzánk, minimum egy órás beszélgetéssel tisztelünk meg, ez természetesen egy rugalmas intervallum.
Lehet több és kevesebb, ezt mindig az érdeklődő dönti el. A kényelmes fotelben izguló, feszengő ember pillanatok alatt feloldódik, mert kellemes légkört teremtünk.
Picit meg kell ismerkednünk a társkeresővel, tehát első körben mesélnie célszerű önmagáról. Nyilván azt, amit fontosnak tart és annyit, amennyit szeretne megosztani velünk.
Nem hagyunk senkit fetrengeni a múltjában, a régi kapcsolataiban, (pedig azt baromira imádják az emberek),mert mi nem a múltjáért, hanem a jövőéért vagyunk ott.
Ezután feltesszük az ominózus kérdést, milyen korosztályt, milyen hölgyet/urat keres, milyen párral tudná elképzelni az életét?
Fontos, hogy mindig az ügyfél fogalmazza meg a saját elképzeléseit. Minden társkeresőt saját érdekében a realitások felé terelünk. Mit is jelent ez?
Mindennek az alapja az önismeret. Elvileg mindenki saját magát ismeri a legjobban, de mégis a leggyakoribb hiba önmagunk alul, vagy felül értékelése, ill. túlzott elvárások megfogalmazása.
Ez a pártalálás legnagyobb zsákutcája! Nem a megváltoztathatatlan dolgaink ellen kell küzdeni, hanem a megváltoztathatókat kell alakítani.
Elsősorban nézzünk tükörbe, félreértés ne essék, nem az a fontos, hogy szép vagyok – vagy csúnya, mert az szubjektív, hogy öreg vagyok – e, vagy fiatal, alacsony, vagy magas, mert az egy állapot, amivel együtt kell élni.
Hanem az a fontos, hogy ne kövessünk el ilyen hibákat:
Hogy pl.: X – nek jelenleg egy foga van és szeretne maga mellé, egy,valóban csini királylányt, akit csak a fogorvos után kellene keresnie…!,
Vagy, egy 50 éves jól szituált pasi, 30 évesig keresi a nőt, akinek minimum 20 éves gyereke legyen, mert ő bizony már nem akar babázni…, ugye szuper!
Ilyen és ehhez hasonló elképzelésekkel, esélytelen párt találni!
Azért kell mindenkit a realitások felé terelni, mert az ügyfél kudarca, a mi kudarcunk is, ami természetesen egyikünknek sem jó.
Mi, irodavezetők mindent elkövetünk azért, hogy a várva várt siker minél előbb bekopogtasson mindenki ajtaján.
Ha tetszett, kövess, oszd meg, vagy szólj hozzá! Érdekel a véleményed!
Folytatás pár nap múlva: Társkereső irodám valós történeteiből “Holtomiglan – holtodiglan” avagy az első, általam összehozott esküvő!